A párkapcsolati problémák hátterében gyakran állhatnak komplex személyiségjegyek vagy zavarok, mint az önzőség, a nárcisztikus személyiségzavar vagy a pszichopátia (antiszociális személyiségzavar).
Több kliensem fordult már hozzám hasonló aggodalmakkal, hogy a párja esetleg egyik vagy másik kategóriába tartozik.

Egoista, nárcisztikus, pszichopata – dobálózunk a jelzőkkel, de mit is jelentenek ezek valójában?

Pedig az ilyen típusú viselkedés felismerése kulcsfontosságú lehet az egyén és a kapcsolat jövője szempontjából is.
Ebben a bejegyzésben részletesen tárgyalom az önző, a nárcisztikus és a pszichopata viselkedés megkülönböztető jegyeit, hogy segítsek nektek azonosítani és kezelni ezeket a helyzeteket.

 

Az Önző Viselkedés

„Az önzőség a kapcsolat gyilkosa. Ahhoz, hogy egy kapcsolat működjön, mindkét félnek meg kell tanulnia áldozatokat hozni.”

Az önző viselkedés önmagában még nem jelent személyiségzavart, és sok esetben pszichésen egészséges emberek is mutathatnak ilyen jellemzőket. Mindenki születik bizonyos önző hajlamokkal, amelyek az önfenntartás részét képezik. Ezek az ösztönök segítenek nekünk a túlélésben és a saját szükségleteink kielégítésében.

A gyermekkori nevelés, mint például a túlzott kényeztetés, vagy a teljesítményre és eredményekre való fókuszálás, erőteljesen befolyásolhatják az önző viselkedés kialakulását. Ha egy gyermeket úgy nevelnek, hogy mindig ő legyen az első, és szülei folyamatosan az ő igényeit helyezik előtérbe, ez elősegítheti az önző viselkedésminták megerősödését.

Az önző módon viselkedő emberek gyakran helyezik saját szükségleteiket mások elé, de ez nem jár együtt az empátia teljes hiányával. Tendenciájuk lehet arra, hogy elsősorban magukkal foglalkozzanak, ám képesek alkalmazkodni és változtatni, ha rávilágítanak viselkedésük problémás aspektusaira.

A változásra való nyitottság és a kritika elfogadása kulcsfontosságú különbség az önzőség és a nárcisztikus személyiségzavar között.

Az önző ember kapcsolatai változatosak lehetnek, és bár prioritásként kezeli saját szükségleteit, ez nem feltétlenül zárja ki a kölcsönös és egészséges interakciókat.

Az önzők is örülhetnek mások sikereinek, különösen, ha az nem érinti közvetlenül őket vagy a saját ambícióikat.

Nézzünk egy konkrét élethelyzetet az önző viselkedésre:

Eszter és Balázs Esete

Eszter egy fontos, napokon belül megtartandó munkahelyi prezentációra készül, és a párjától, Balázstól kér segítséget a gyakorláshoz. Eszter hangsúlyozza, hogy ez mennyire fontos a számára, Balázs mégis inkább a barátaival megy el focizni aznap délután, mondván, hogy szüksége van a kikapcsolódásra.

Miután hazaér a baráti programról, Balázs érzékeli, hogy Eszter csalódott és stresszes. Elnézést kér tőle, amiért cserben hagyta, és megígéri neki, hogy a következő nap segít neki, amihez tartja is magát.

Balázs tehát önző döntést hozott, amikor a saját szórakozását helyezte előtérbe a társa szükségletével szemben, de képes volt ezt felismerni, és önkritikát gyakorolt. Megmutatta, hogy képes átérezni Eszter helyzetét, tud alkalmazkodni és változtatni viselkedésén, ami azt jelzi, hogy bár időnként önző, de nem nárcisztikus.

 

A nárcisztikus személyiség

„A nárcisztikusok számára a valóság csak egy színpad, ahol ők játsszák a főszerepet, és mindenki más csak statiszta.”

A nárcisztikus személyiségzavar esetében viszont már egy komplex mentális egészségügyi állapotról beszélünk, amely tartós mintázatot mutat az önimádásban, a kapcsolatok manipulálásában, az empátia hiányában, és gyakran az önkritika teljes hiányában.

A nárcisztikus személyek nehezen vagy egyáltalán nem képesek mások érzéseit vagy szükségleteit érzékelni vagy azokra érzelmileg reagálni, különösen akkor, ha azok nem szolgálják a saját céljaikat.

Tipikusan elutasítják a kritikát és ritkán mutatnak valódi önreflexiót vagy önkritikát. Nekik a folyamatos csodálatra, elismerésre van szükségük. A negatív visszajelzés gyakran intenzív védekezéshez vagy ellenálláshoz vezet, és nem valószínű, hogy ennek hatására változtatni fognak a viselkedésükön.

Kapcsolataik gyakran egyoldalúak és manipulatívak. Hajlamosak kihasználni másokat saját céljaik elérése érdekében, és a kapcsolatok gyakran csak addig tartanak, amíg azok a nárcisztikus személy számára előnyösek.

Ezek az emberek gyakran irigyek mások sikereire, és saját kudarcaik miatt könnyen megsértődnek vagy dühösek lesznek. A sikert mint saját érdemet hangsúlyozzák, míg a kudarcot gyakran másokra próbálják hárítani.

Nézzük meg itt is egy példán keresztül, hogyan viselkedik ez a típusú személyiség egy párkapcsolatban. Méghozzá úgy, hogy az előbbi esetből kicseréljük az önzően viselkedő felet egy nárcisztikus személyiséggel:

Eszter és Dániel Esete

Eszter megkéri Dánielt, hogy segítsen neki a prezentációra való felkészülésben. Dániel azonban elutasítja, mondván, hogy ő maga is elfoglalt, ráadásul sokkal nehezebb és fontosabb feladatokat kell megoldania, mint egy csip-csup prezentáció, és mégsem rohangál másokhoz segítségért. Nem csupán nem segít, de leszólja Esztert hogy túl sokat támaszkodik másokra, és nem képes egyedül megoldani a problémáit.
A férfi később sem segít, és nem kér elnézést viselkedéséért.

Dániel tehát nem mutat érdeklődést partnere szükségletei vagy érzései iránt, sőt, azt sugallja, hogy Eszter problémái jelentéktelenek, ezzel csökkentve társa önbizalmát és növelve függőségét saját magától.

Az ő viselkedése jellemzően nárcisztikus. Nem csak elutasítja a segítségkérést, hanem manipulatív módon saját magát helyezi előtérbe, miközben lekicsinyli társa problémáit és érzéseit. Ez a viselkedési minta állandó, és nem mutatja a változásra való hajlandóságot.

 

A Pszichopátiás Viselkedés (antiszociális személyiségzavar)

A pszichopátia súlyosabb zavar, amit az együttérzés, a lelkiismeret és a bűntudat hiánya jellemez.

Az ilyen ember egyáltalán nem bánja meg azokat a cselekedeteit, melyekkel másokat sértett vagy megkárosított. Sőt, gyakran manipulálja és használja ki környezetét a saját személyes előnyei érdekében. Számára gyakran a törvények és társadalmi normák sem jelentenek az égvilágon semmit.

Ezek az emberek az első találkozások alkalmával igen elbűvölőek és megnyerőek, és mivel erősen manipulatívak, mindig tudják, hogy mit mondjanak: azt amit a másik hallani akar. Emiatt az áldozatok sokszor csak későn ismerik fel, hogy ki is van az álarc mögött.

Pedig ott egy olyan hideg, számító és végtelenül önző ember lapul, aki mindent hajlandó megtenni a másik feletti kontroll megszerzéséért. Kezdetben ehhez a személyes kisugárzását és a szexet veti be, de később jön a manipuláció, a megfélemlítés, és ha kell, az erőszakos viselkedés.

Egy olyan eset, ahol az egyik fél pszichopata a párkapcsolatban, rendkívül összetett és számos tényezőt érint. Az alábbi történet részletesen bemutatja az ilyen emberrel való kapcsolat dinamikáját.

Anna és Péter esete

• Ismerkedés és a Mézeshetek Fázis

Anna egy sikeres, önálló nő, aki egy munkahelyi rendezvényen találkozik Péterrel, a karizmatikus, intelligens és nagyon megnyerő férfivel. Első pillantásra tökéletes partnernek tűnik: udvarias, figyelmes és romantikus. Anna úgy érzi, végre megtalálta az igazit, és hamarosan intenzív kapcsolatba kerülnek.
Az első időszakban minden tökéletesnek tűnik. Péter gyakran meglepi Annát ajándékokkal, romantikus vacsorákkal és utazásokkal.

• A Kontroll Kezdete

Idővel azonban a férfi elkezd kritizálni apró dolgokat, például Anna öltözködését, baráti kapcsolatait vagy munkahelyi döntéseit. A kritika fokozatosan erősödik, és Péter egyre inkább igyekszik irányítani társa életét. Eleinte Anna ezt a törődés jelének tekinti, de később már kezdi azt érezni, hogy a férfi minden lépését ellenőrzi.

• Izoláció és Manipuláció

Péter lassan eléri, hogy partnere fokozatosan eltávolodjon a barátaitól és családjától. Gyakran kérdőjelezi meg Anna hozzátartozóinak szándékait, és azt sugallja, hogy csak ő az, aki igazán törődik vele. Anna magányosnak érzi magát, de Péter jelenléte és figyelme egyfajta biztonságot nyújt számára.

• Érzelmi Zsarolás és Megfélemlítés

Péter egyre gyakrabban alkalmaz érzelmi zsarolást, hogy elérje, amit akar. Ha Anna nem ért vele egyet, a férfi haragosan reagál, majd hirtelen kedvessé válik, és bocsánatot kér. Ez az érzelmi hullámvasút teljesen összezavarja Annát, aki már nem tudja, mire számíthat. Péter időnként dühkitöréseket produkál, amikkel megfélemlíti a nőt, majd ezt követi egy bűnbánó szakasz, ahol megígéri, hogy változni fog.

• Gazdasági Kontroll és Kizsákmányolás

Péter elkezdi irányítani Anna pénzügyeit is. Rábeszéli, hogy nyissanak közös számlát, és utalja oda minden bevételét. A férfi folyamatosan monitorozza a kiadásokat, és úgy alakítja a helyzetet, hogy Anna anyagilag függővé váljon tőle. A nő egyre kiszolgáltatottabbá válik, Péter már gyakorlatilag minden pénzügyi döntést meghoz helyette.

• Fokozódó Erőszak és Menekülés

Az érzelmi bántalmazás fizikai erőszakba fordul. Péter egyre agresszívebbé válik, amikor párja ellentmond neki. Anna elkezdi rejtegetni az erőszak nyomait, és fél bárkinek is beszélni a helyzetéről. Végül egy barátja felfedezi a bántalmazás jeleit, és rábeszéli a nőt, hogy keressen segítséget.

 

Ez az eset jól illusztrálja, hogyan épül fel a pszichopata manipuláció egy párkapcsolatban. A pszichopátiás partner eleinte megnyerő és tökéletesnek tűnik, de fokozatosan átveszi az irányítást, izolálja és manipulálja a másik felet, végül pedig érzelmileg és fizikailag is bántalmazza.

 

Mit tehet a párkapcsolatban levő másik fél?

• Önzőség: A nyílt kommunikáció és a határozott, konstruktív visszajelzés segíthet. Kommunikáljunk az érzéseinkről a partnerünknek. Jelezzük felé, hogy az önző viselkedése mit váltott ki belőlünk, milyen hatással volt ránk. Azt is osszuk meg vele, hogy szerintünk mi lett volna a tőle elvárható viselkedés az adott helyzetben.
  Amennyiben kizárólag önző tendenciákról beszélhetünk, és fontosak vagyunk a számára, nyitott lesz a változtatásra.

 

• Nárcisztikus személyiségzavar: A nárcisztikus személyek jellemzően nem ismerik fel saját viselkedésük káros hatásait, így igen csekély az esély a változásra anélkül, hogy szakmai segítséget vennének igénybe (sőt, még ebben az esetben sem lesz könnyű).
  Saját véleményem, hogy a személyes pszichés jólét érdekében ezt a kapcsolatot felül kell vizsgálni, és esetleg meg kell szakítani. Ha mégis a kapcsolatban maradás mellett döntünk, akkor pszichológiai támogatás keresése ajánlott, mindkét fél számára.

 

• Pszichopátia: Ebben az esetben viszont elkerülhetetlen a kapcsolat felülvizsgálata és megszakítása.
  Az ilyen kapcsolatból való kilépés rendkívül nehéz, de nem lehetetlen, és az áldozatok számára a támogatás és terápia kulcsfontosságú a felépülésben.

 

Mindkét személyiségzavar esetében fontos megjegyezni, hogy a diagnózis megállapítása klinikai környezetben, szakképzett pszichiátriai vagy pszichológiai szakember által történik, akik figyelembe veszik az egyén teljes pszichológiai profilját, történetét és viselkedését.

Azt is szeretném még jelezni, hogy bár az említett személyiségzavarok diagnózisa gyakoribb a férfiak körében – a példákban is ezért szerepeltettem ilyen módon férfiakat – de mind a nárcisztikus személyiségzavar,  mind a pszichopátia mindkét nem esetében előfordul.

Ha úgy érzed, hogy a párkapcsolatodban hasonló viselkedési minták vannak jelen, ne habozz szakember segítségét kérni, hogy a megfelelő támogatást és útmutatást kapd meg a helyes döntések meghozatalához.
Az ilyen típusú viselkedések felismerése és kezelése nemcsak a kapcsolat, hanem az egyéni jólét szempontjából is kulcsfontosságú.